Dolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a mesterséges és természetes tavaink milyen természeti értékekkel rendelkeznek, illetve arra, hogy ezeket az értékeket milyen tényezők veszélyeztetik napjainkban. Megállapítható, hogy a halastavak építése folytán olyan másodlagos élőhelyek alakultak ki, amelyek megtelepedési lehetőséget kínáltak több ritka, a kipusztulás szélére sodródott állatfaj számára (rétisas, fekete gólya, kócsagok, cigányréce, vidra, stb.). A jelenlegi halgazdálkodási viszonyok ugyanakkor gyakran károsító faktorként jelentkeznek a természeti környezet számára. Ezt fokozza az is, hogy több élőlény tápláléka között szerepel a hal, amely a termelés célja a halgazdaságokban. Így kialakult az oda – vissza ható ellentétrendszer, amely a természetvédelem és a halgazdálkodás között feszül. A problémákat magam is ismerem. Hiszem és vallom, hogy a vízi vad állomány csökkenésének nem elsősorban a zavarás, vadászat, hanem az élőhelyek drasztikus megváltoztatása, megszűnése a fő oka. Ezért elsődleges cél az élőhely fejlesztés legyen. Majd azután jöhet a gazdálkodás. Gazdálkodni viszont csak azzal lehet, ami nálunk él, szaporodik és a gazdálkodással, hatással vagyunk az életfázisának minden mozzanatára. Nem lehet gazdálkodni olyan fajokkal, melyek hazánkban csak megpihennek, időszakosan itt töltenek néhány hetet, hónapot, kiszámíthatatlan a mennyiségük, és számuk egyértelműen attól függ, hogy élőhelyeiken milyen hatások érték őket. A dúvad gyérítés kapcsán is érdekazonosságok vetődnek fel, hiszen nem csak a vadászható vadfajokat védjük ezzel a tevékenységgel, hanem a védett és fokozottan védett fajokat is, melyek közül néhány faj csak minimális egyedszámmal képviselteti magát a területen. Ahhoz, hogy tovább léphessünk, további kutatásokra van szükség. Felelőtlenül ne törjünk pálcát egyetlen állatfaj fölött sem. Ne csak a védett területeken belül, hanem azon kívül is tudjuk megvédeni, megőrizni a ritka és védett madár és állatfajokat valamint ezek élőhelyét az utókor számára. Megoldási lehetőségként a halastavak egy részének természetvédelmi kezelésbe vétele, az alternatív gazdálkodási módok, és a halgazdaságok kártérítése jöhet szóba.