<link rel="stylesheet" href="styles.f3b1fba60ec7970c.css">

Nyugdíjreform-dilemmák – jövedelemelosztási arányok és makropénzügyi egyensúly

dc.contributor.authorAntal, László
dc.date.accessioned2021-07-01T09:45:45Z
dc.date.available2021-07-01T09:45:45Z
dc.date.issued2008-06-16
dc.description.abstractAz írás célja nem egy átfogó reformjavaslat felvázolása, hanem csupán olyan összefüggések, feszültségforrások felvázolása, amelyek a nyugdíjrendszer szabályainak újragondolását és belátható időn belül reformját elkerülhetetlenné teszik. Az alapvető ok demográfiai természetű: a fejlett és közepesen fejlett országokban gyorsan növekszik az átlagéletkor és lecsökkent a születések száma. Eltolódik az utóbbi javára az aktív és inaktív életszakaszok aránya, nőnek a nyugdíjkiadások és csökkennek az ennek fedezetéül szolgáló járulékbevételek. Nőnek az egészségügyi kiadások is, részben a gyógyítás technikájának fejlődése, de részben az időskor meghosszabbodása következtében is. Ezzel a nagy elosztó rendszerek fenntarthatatlanná válnak, hacsak nem követi az aktív életszakasz arányos meghosszabbodása, vagyis a nyugdíjba menetel időpontjának kitolódása. Ezzel szemben Magyarországon az átlagéletkor növekedése még csak a következő 20-30 évben következik majd be. A nagy elosztó rendszereket ma jellemző feszültségek tehát még nem demográfiai okokra vezethetők vissza, hanem mindenekelőtt a rendszerváltás sajátos jellemzőire. Drámaian lecsökkent a foglalkoztatás szintje és kiszélesedett az adóarbitrázs lehetősége. A rendszer fenntarthatóságához el kellene érni, hogy a rendszer ösztönzzön a munkaerőpiacon maradásra és a munkavállalók 90 %-a ne igyekezzen már a törvényi korhatár előtt másfél-két évvel nyugdíjba menni. Mindezek mellett a következő néhány évtizedben az időskori függőségi ráta nagyjából megduplázódik. Az adott körülmények között a társadalmi és pénzügyi szempontból egyaránt fenntartható nagy elosztórendszerekről folyó viták kapcsán annyi bizonyos, hogy a nagy elosztórendszerek kiadási dinamikájának megfékezése és az öngondoskodás szerepének növelése elkerülhetetlen. A nyugdíjrendszer biztosan nem tud egyszerre eleget tenni a keresők jövedelmeivel való lépéstartás (bérkövetés), a biztosítási elv érvényesíthetősége, az időskori tömeges nyomort kizáró minimális jövedelem garantálása és a hosszú távú finanszírozhatóság követelményének. Különösen nem tud eleget tenni ezeknek az életkori struktúra gyors változásának szakaszában. Journal of Economic Literature (JEL) kód: I38, J11, J26hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationCompetitio, Évf. 7 szám 1 (2008) , 5-32
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.21845/comp/2008/1/1
dc.identifier.eissn2939-7324
dc.identifier.issn1588-9645
dc.identifier.issue1
dc.identifier.jatitleCom
dc.identifier.jtitleCompetitio
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/320255en
dc.identifier.volume7
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/competitio/article/view/7039
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerDebreceni Egyetem
dc.subjectnyugdíjrendszerhu
dc.subjectnyugdíjreformhu
dc.titleNyugdíjreform-dilemmák – jövedelemelosztási arányok és makropénzügyi egyensúlyhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.type.detailedmagyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapbanhu

Fájlok

Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Betöltés ...
Bélyegkép
Név:
PDF
Méret:
203,02 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format