Szakdolgozatom címe: Többség–kisebbség. A magyar kisebbségi közösségek történeti és fogalmi háttere és a kárpátaljai magyarság rendszerváltás utáni története. Szakdolgozatom a kisebbségi magyarság helyzetértékelésével általánosságban, valamint a kárpátaljai magyarság független Ukrajnához való tartozása éveinek történetéről kíván konkrétan képet nyújtani. Az első fejezet fogalmi áttekintést nyújt a legfontosabb kisebbségpolitikai szakkifejezésekhez, valamint ezek alkalmazásához. Ezzel az volt a célunk, hogy az olvasó megfelelő jártasságra tegyen szert a kisebbségpolitikai terminológiát illetően, hiszen a második fejezetben ezek a fogalmak újra előfordulnak, s így az első fejezetbeli fogalommagyarázatok segítik a további szövegértést. A második fejezet helyi vonatkozású, hiszen Kárpátalja megye magyar ajkú lakosságának történetébe kíván betekintést nyújtani egy Ukrajna függetlenségének kikiáltásától számított egészen napjainkig tartó időintervallumban. Fontosnak tartottuk olyan események fokozott hangsúlyozását, mint például az 1991-es népszavazást a függetlenségről és a különleges státusú autonómiáról, a kárpátaljai magyarság parlamenti képviseletének időszakát, helyi társadalmi és politikai szervezetek megalakulását, ill. oktatási-kulturális kérdéseket is. Véleményünk szerint e szegmensek azok, amelyeken keresztül leginkább lehetséges objektíven értékelni a kárpátaljai magyar közösség elmúlt húsz esztendejét. A munka záró részében olyan felmérési adatokat közlünk, melyek a helyi magyarság anyaországképére, hazafogalmára, ezek esetleges egyezésére vagy éppen különbözőségére, ill. kisebbségi magyar identitástudatra irányuló kérdések eredményeit tükrözik. Az eredmények szerint a határon túli magyarok identitástudata, szülőföldjükkel kapcsolatos attitűdjei jóval magasabb értékeket mutatnak az anyaországon belül élők azonos kérdésben kapott válaszaikhoz képest. E felmérésből89 származó adatok valóban objektív képet tudtak nyújtani a helyi magyarság nemzettudatát illetően. Az adatok közlése után néhány következtetés levonását kíséreltük meg pl.:

• A határon túli magyarok magukat szülőföldjük nevével együtt, kettősen azonosítják (ami a mi esetünkben azt jelenti, hogy az adatközlők magukat kárpátaljai magyarként definiálták), vagyis kettős azonosságtudatuk van.90 Szakdolgozatom tehát egy szakirodalmi kutatáson alapszik, mely egyaránt foglalkozik a kisebbségi lét, és ezen belül a magyar kisebbségi lét kérdéskörével, ill. konkrétan a kárpátaljai magyarsággal és annak történetével, fejlődésével, önrendelkezésével, jogaival és azok érvényesülésével. A jövőben terveink között szerepel egy kérdőíves felmérés elkészítése, melynek kérdései az említett felméréshez hasonlóan anyaországképre, nemzettudatra, identitásra irányulnak, lehetséges alanyai pedig helyi közéleti személyiségek, egyházi vezetők, ifjúsági szervezetek aktivistái lennének.