A kétnyelvűség hátránya a roma származású gyermekeknél

Abstract

Dolgozatomban arról szeretnék írni, hogy a saját településemen, Hodászon, a roma származású gyerekek milyen kommunikációs nehézségekkel küzdenek a mindennapokban, mi okozza a nyelvi hátrányuk kialakulását, illetve erősödését. Én is tagja vagyok a hodászi oláh cigány közösségnek, ezért célom szülőfalumban a saját közösségemen belül annak a jelenségnek a vizsgálata, ami problémát jelent a kezdetek óta az ott élő roma kétnyelvű gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Hodász, Mátészalka és Nyírbátor között található település Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében. Dolgozatomban szeretném bemutatni, hogy a helyi hagyományos cigány kultúra hogyan határozza meg a mindennapokat. A gyerekek otthon a cerharit tanulják meg, és csak később, második nyelvként sajátítják el a magyart. A célom a kutatással az, hogy segítsem a kisgyermeknevelő munkáját azzal, hogy megismerjék a cigány kultúrát és betekintést nyerjenek a szokásokba, a viselkedésformákba. Szeretném, ha a cigány gyermekekkel dolgozó kisgyermeknevelők megértenék az ok-okozati összefüggéseket, amelyek a gyerekek viselkedése és az otthoni szokások között fennállnak. A gyerekek intézményi beilleszkedésének segítésében, a szabályok és az bölcsődei értékrend elfogadtatásában a cigány hagyományok pedagógiai eszközként használhatóak