Dolgozatom témája a Corvina (korábban Voyager) integrált könyvtári rendszer, és bevezetésének problémái a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Zeneműtárában. A dolgozatban a kezdetektől (1994-től) napjainkig követtem nyomon a hangdokumentumok számítógéppel történő feldolgozását. A számítástechnika megjelenése a 20. század végén a könyvtárakban lehetővé tette a hatékony olvasói kiszolgálást, a korszerű információs technikák elterjesztését, a belföldi és nemzetközi kommunikációt. Az első nagy lépés a számítógépes könyvtári katalógusok megjelenése volt. Ezek nagy segítséget jelentettek a feldolgozásban, illetve a könyvtárak használatában. A hagyományos cédulakatalógust egy számítógépes katalógussal helyettesítették, amely rugalmasabb, a könyvtári munka szempontjából az egyszeri feldolgozást - többszöri felhasználást, és az információ elektronikus formában történő cseréjét jelenti, amely minden eddiginél gyorsabban tudja eljuttatni a releváns információt az olvasó számára. A téma azért is érdekes, mert a szakirodalom keveset foglalkozik a zenei könyvtárakkal, amit adatgyűjtésem során tapasztaltam is. Az első részben a Z39.50-es könyvtári szabványról írtam néhány sort, majd a katalógusok történetét tekintettem át. Ezután a Corvina integrált könyvtári rendszert mutatom be a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Zeneműtárában; végül ennek a rendszernek a kiépítését vizsgálom meg, hangsúlyozva a hangdokumentumok számítógépes feldolgozását, melyben én is részt vettem, így saját élményeimre, tapasztalataimra tudtam támaszkodni.