A FEDEZETKÉNT ELFOGADOTT MEZŐGAZDASÁGI INGATLANOK KÖRNYEZETI KOCKÁZATAINAK FELMÉRÉSE

Abstract

Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással van az általam vizsgált bank mezőgazdasági fedezeti portfóliójára. Ennek kapcsán elemeztem, hogy a klímaváltozás hogyan érinti az észak- és kelet-magyarországi működési területtel rendelkező pénzintézet által fedezetként befogadott mezőgazdasági termőföldek értékét, valamint azt, hogy ez milyen következményekkel jár a hitelezési tevékenységére nézve. Vizsgálatom alapját képezte az, hogy a klímaváltozás következtében megjelenő környezeti és gazdasági kockázatok hogyan hatnak a termőföldek értékállóságára és a banki portfóliók stabilitására. Emellett javaslatokat fogalmaztam meg a kockázatok felmérésére és kezelésére. A Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Pest vármegyék földminőségi, aszályérzékenységi és gazdasági jellemzőit hasonlítottam össze. Az elemzés során figyelembe vettem a mezőgazdasági hitelezés kockázati kitettségét és a termőföldek hitelfedezeti értékét. A banki kockázatelemzés alapján a vizsgált kelet-magyarországi működési területű pénzintézet agrárportfóliójának több mint egyötöde mezőgazdasági vállalkozásokhoz kapcsolódik. Ez az arány a klímaváltozás szempontjából nagy kitettséget jelez, mivel az ágazat különösen érzékeny az időjárási szélsőségekre. Az éghajlatváltozás hatásai ma már a gazdaság minden szintjén érvényesülnek. A klímaadaptáció ökológiai fontossága mellett gazdasági és pénzügyi szükségszerűségként is értelmezhető. Az éghajlatváltozásból fakadó kockázatok banki kezelése mára elengedhetetlenné vált. Ennél is fontosabb azonban, hogy a pénzintézetek megfelelően támogassák a gazdálkodókat a klímaelőrejelzésekben jelzett szélsőségekhez történő alkalmazkodásban.