A dolgozatom célja az volt, hogy átfogó képet adjon a Magyarországon működő sertéshízlalással foglalkozó vállalkozások gazdasági helyzetéről a 2019-2023 közötti időszakban. A vizsgálat középpontjában a jövedelmezőség, likviditás, eladósodottság, eszközszerkezet, munkaerő-hatékonyság, valamint a piaci és területi koncentráció változásai álltak. A szakirodalmi áttekintés során részletesen bemutatásra került a sertéságazat globális, uniós és hazai helyzete. Külön fejezetben részleteztem az ágazatot befolyásoló tényezőket, mint az afrikai sertéspestis, a takarmány- és energiaárak változása, illetve a COVID-19 járvány hatásai. Az elemzéshez az EMIS adatbázisból származó éves beszámolókat használtam, szükség esetén kiegészítve az e-beszámoló adataival. A vizsgált vállalkozásokat a TEÁOR 0146 szerinti besorolás alapján választottam ki, a végleges minta 103 vállalkozást tartalmazott. Az adatok feldolgozásához leíró statisztikai módszereket alkalmaztam, valamint osztályközös elemzést, a megoszlások és eltérések szemléletes bemutatására. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a vizsgált vállalkozások jövedelmezőségi mutatói jelentős ingadozást mutattak, különösen 2021-ben, amikor az ágazatot számos kedvezőtlen piaci hatás sújtotta. A piaci koncentráció mértéke mérsékeltnek tekinthető, bár az árbevétel jelentős része néhány nagyobb szereplőhöz köthető. Területileg a sertéstenyésztés elsősorban az Alföld és a Dél-Dunántúl térségeiben koncentrálódik. A munkaerő-hatékonysági mutatók összességében kedvező képet mutattak, különösen a középvállalkozások esetében, ugyanakkor az eredmények értelmezéskor fontos figyelembe venni a létszámadatok bizonytalan pontosságát is. Az eladósodottsági szintek főleg a 2020-2021-es időszakban emelkedtek, míg az eszközszerkezet viszonylag stabil maradt. A DuPont elemzés eredményei alátámasztották, hogy 2021-ben minden méretkategóriában jelentős visszaesés következett be, elsősorban a ROS csökkenése és a sajáttőke multiplikátor változása miatt. Ugyanakkor a 2022-es és különösen a 2023-as adatok alapján megfigyelhető volt a mutatók fokozatos javulása. Ennek eredményeként a legtöbb jövedelmezőségi mutató ismét megközelítette vagy elérte a 2019-es szintet. A mutatók javulása és normalizálódása azt jelzi, hogy az ágazatnak sikerült átvészelni és részben ellensúlyoznia a kedvezőtlen piaci hatásokat a vizsgált időszakban.