A lipidcsökkentő kezelésben az irányelvek az LDL-koleszterin (LDL-C) célértékeinek elérését írják elő, melyek veszélyeztetettségi kategóriától függnek. Az LDL-C meghatározására a legjobb direkt módszer lenne, de erre nincs mindenütt lehetőség, ezért leginkább a Friedewald képlet alapján történt kalkuláció (F-LDL), újabban a Martin-Hopkins módszer (MH-LDL) alkalmazása terjedt el. Az LDL-C mellett az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap a lipoprotein (a) /Lp(a)/, aminek meghatározása a közeljövőben valószínűleg még inkább elterjed, főleg nagy veszélyeztetettségű betegek esetén. Munkánkban célul tűztük ki, hogy elemezzük az LDL-C három módon történő meghatározásának eltéréseit és meghatározzuk e betegek Lp(a) szintjét is. A Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórház Kardiológia Osztály Invazív Részlegén 2023.11.01 – 2023. 12. 25-ig terjedő időintervallumban vizsgáltuk az akut szívinfarktuson (ACS) átesett vagy elektív vizsgálatra érkezett szívkatéterezésre kerülő betegek lipidszintjeit. A méréseket a Beckman Coulter gyártócég kontrolljaival, kalibrátoraival, illetve reagenseivel végeztük Beckman Coulter AU 5800 laboratóriumi automatán. A vizsgálatban 182 (n=77 ACS és n=105 elektív) beteg szerepelt, 116 férfi (átlagéletkor: 66 ±11,05 év) és 66 nő (átlagéletkor: 69 ±10,46 év). Eredményeink a következőképpen alakultak (mmol/l) (medián, IQR): összkoleszterin: 3,99 (3,07-5,24), HDL-C: 1,08 (0,86-1,32), triglicerid 1,41 (1,0-1,89), D-LDL: 2,68 (1,94-3,83), F-LDL: 2,21 (1,4-3,2), MH-LDL: 2,27 (1,52-3,38), Lp(a): 14,85 mg/dl (6,12-55,4). Az F-LDL a D-LDL-hez képest -17,5%-al, a MH-LDL -15%-al tért el. (A D-LDL vs. F-LDL p<0,05, D-LDL vs. MH-LDL p<0,05, míg F-LDL vs. MH-LDL p=0,46). Az Lp(a) esetében a referencia határértéktől való eltérést vizsgáltuk. Az összes beteg esetében a medián 14,85 mg/dl (IQR: 0,4-148,8) volt, magas, 50 mg/dl feletti érték 29%-ban fordult elő. Összehasonlításképpen az Oslo Heart Study normál populációjában ez 20%-nak bizonyult, a medián ott 12,8 mg/dl volt. Az LDL-C célértékek elérése és hatékony lipid csökkentés a nagy és igen nagy kockázatú betegek esetén rendkívüli fontossággal bírna. A legjobb az lenne, ha a D-LDL alapján döntene az orvos a terápiáról, mert a két kalkulációs módszer jelentősen alábecsüli az LDL-C szintet, így a tényleges veszélyeztetettséget. Utóbbi módszerek hátránya az is, hogy csak 4 mmol/l alatti trigliceridszint esetén alkalmazhatóak.