Jelen kutatásban a magyar beszédhangok akusztikai szerkezetét vizsgáltam, s fő kérdésem az volt, hogy izolált szavak ismétlése hogyan befolyásolja a hangok időtartamát. Azért, hogy képet kapjak a hangok időszerkezetében történő lehetséges változásokról, az izolált szavakat további szegmentumokra bontottam. A szegmentumok ezen elkülönítése tette lehetővé az egyes beszédhangok complex természetének pontosabb leírását.. A kísérlet során igazolódott, hogy egy beszélő ugyazon időn belül történt több ejtése között nagyobb az eltérés, mint ha őket egymással hasonlítjuk össze. Az eredményeket korábbi - főként spontán beszédre kapott - kutatásokkal hasonlítottam össze, s mivel szignifikáns különbségek nem állapíthatók meg, feltehető, hogy a hosszú magánhangzókat érintő rövidülés azonos mértékben valósul meg izolált szavak ismétlése során, mint spontán beszédben.