Kutatásaim az Aggteleki-karszt különböző termőhelyi adottságokkal rendelkező és különböző történeti hátterű, zömmel gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőtömbjeiben vizsgálják az erdőtermészetességet meghatározó mutatók alakulását. A vizsgálatok igyekeznek feltárni a természetességi állapot-termőhely, illetve természetességi állapot-kezeléstörténet összefüggéseket. Felméréseimhez a TERMERD-program során kidolgozásra került mintavételi adatlapot, valamint a kitöltését és kiértékelését segítő útmutatót használtam. A TERMERD protokoll egy erdőrészletekre (vagy azok részterületére) vonatkozó, poligon-alapú értékelő rendszer. A felvett változók a lombkoronaszint, cserjeszint, gyepszint, újulat, vadhatás és termőhely állapotát, helyzetét, mértékét rögzítik. A vizsgált, különböző talajtípusú és kezeléstörténeti háttérrel rendelkező erdőállományok az alkalmazott felmérési módszer szerint eltérő természetességet mutatnak. Összességében elmondható, hogy az utóbbi harminc négy évben nem kezelt erdők a természetesség mérésének több fontos indikátora, kritériuma szerint kimutathatóan magasabb értéket mutatatnak. Mindez egyrészt jól jelzi, hogy a természetvédelmi oltalom és szabályozás ellenére a területen folytatott erdőgazdálkodási tevékenység még mindig jelentős mértékben befolyásolhatja az erdők természetességi mutatóinak alakulását, másrészt arra is utal, hogy a felhagyott erdőállományok természetességi állapota a spontán (aktív beavatkozás nélküli) regenerációs folyamatok révén jelentős mértékben javulhat.