Genetic-based personalised nutrition is a concept that adapts diets, foods and nutrients to a person's individual needs (genetic, lifestyle and environmental), of which the use of supplements can be an integral part. Personalised nutrition, as a new technology and nutritional principle, could be a good way to improve the objective health status of the population in a meaningful way. However, previous research has shown that Hungarian consumers are distrustful and uncertain about this new technology, despite its obvious benefits. My main objective is to identify the attitudes towards nutrigenomics in relation to dietary supplement consumer behaviour. My quantitative analysis was carried out on a nationally representative sample of 1000 people. In the present study, I describe the clusters of the Hungarian population based on their dietary supplement consumption behaviour. Each cluster has different opinions on who they perceive as having an advantage in the applicability of genetic-based tests and to what extent they expect consensus among experts on genetic-based tests. Clusters show characteristic differences in openness to innovation and attitudes towards genetically personalised nutrition. I complemented my results with a qualitative study, which I conducted in the form of a netnographic survey. Through content analysis on social media, I identified the most common themes and consumer reactions to personalised nutrition on social media sites. Overall, it was found that dietary supplement consumption and the adoption of genetic-based tests show synergies in the manifestation of openness to novelty, health promotion behaviours, social norms, and positive attitudes. JEL Codes: A13, I12, P46

A genetikai alapú személyre szabott táplálkozás egy olyan koncepció, amely az étrendet, az élelmiszereket, illetve a tápanyagokat az adott személy egyéni (genetikai, életstílus és környezeti) szükségleteire adaptálja, melynek szerves része lehet étrend-kiegészítők alkalmazása. A személyre szabott táplálkozás, mint új technológia és táplálkozási alapelv jó lehetőség lehet a lakosság objektív egészségi állapotának érdemi javítására. Korábbi kutatások viszont azt mutatták, hogy a magyar fogyasztók az új technológiával szemben – annak nyilvánvaló előnyei ellenére – bizalmatlanok és bizonytalanok. Fő célkitűzésem a nutrigenomikával szemben mutatott attitűdök azonosítása az étrend-kiegészítő fogyasztói magatartás vonatkozásában. Kvantitatív elemzésem 1000 fős országos reprezentatív mintán valósult meg. Jelen tanulmányban a magyar lakosság étrend-kiegészítő fogyasztói magatartása alapján kialakított klasztereket ismertetem. Az egyes csoportok különböző véleménnyel rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy kinek tulajdonítanak előnyt a genetikai alapú tesztek alkalmazhatóságával, és milyen mértékben várják el a szakemberek közti konszenzust a genetikai alapú tesztekkel kapcsolatban. A klaszterek jellegzetes eltéréseket mutatnak az innovációra való nyitottságban és a genetikai alapú személyre szabott táplálkozással kapcsolatos attitűdökben. Eredményeimet kvalitatív vizsgálattal egészítettem ki, amelyet netnográfiás kutatás formájában hajtottam végre. A közösségi média felületén tartalomelemzéssel azonosítottam a személyre szabott táplálkozással kapcsolatos oldalakon megjelenő leggyakoribb témákat, fogyasztói reakciókat. Összességében megállapítható, hogy az étrend-kiegészítő fogyasztás és a genetikai alapú tesztek elfogadása szinergiákat mutat, az újdonságra való nyitottság, az egészségpromóciós viselkedésformák, a társas normák, valamint a pozitív attitűdök megnyilvánulásában. JEL-kódok: A13, I12, P46