A mai mediatizált világhoz alkalmazkodva, olyan ingergazdag környezetet kell kialakítanunk, ami folyamatosan fenntartja a fogyasztók érdeklődését. Már nem elég egy platformon szórakoztatni a közönséget ahhoz, hogy versenyben maradjunk a figyelmükért vívott csatában. A többplatformon keresztül kibontakozó cselekményeket kell a középpontba helyeznünk. A záródolgozatomban a Harry Potter-univerzumon keresztül vizsgáltam meg a transzmediális történetmesélés kínálta lehetőségeket. Az első részben annak jártam utána, hogy a Potterverzum mennyiben felel meg, és milyen szorosan követi a Henry Jenkins által felállított alapelveket, amik a transzmedialitást szabályozzák. A hét alapelv vizsgálata során, az univerzum transzmedialitása bebizonyosodott. Ezt követően a rajongói kultúra vizsgálatával folytattam, és egy fókuszcsoportos kutatás keretein belül elemeztem a rajongók viszonyulását a műhöz. Az így kapott eredmények egyértelműen megválaszolták azt a hipotézisemet, hogy a rajongói kultúra milyen határokat szab egy történetvilág kialakítása során.