A büntetőeljárásban érvényesülnie kell az európai normáknak, így többek között az emberi jogokról szóló európai egyezmény szellemében az emberi jogok, az állampolgári jogok és mindazok a garanciális jogok, amelyek biztosítják a büntetőeljárásban mind az anyagi igazság érvényre jutását, mind az időszerűbb ítélkezést. Egyetértek a jogállami igazságszolgáltatásnak jobban megfelelő perstruktúra kialakításával, amely méltóbb az alkotmányosan külön hatalmi ágként hivatást gyakorló, azt betöltő bírói hatalomhoz. A társadalom érdekében állónak érzem az olyan büntetőeljárást, amely eredményesen oltalmazza az állam polgárait a bűnözés következményeitől, amely hatékony a büntetőjogi felelősségre vonást illetően, mert miközben nem korlátozza mértéktelenül az alapvető jogokat, úgy gondoskodik a bűnelkövetők felelősségre vonásáról, hogy célravezető külön eljárások általánossá tételével biztosítja az igazságszolgáltatás terheinek könnyítését. Úgy gondolom, hogy összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakkal növelni kell a bíróság szerepét a nyomozás törvényességének ellenőrzésében. Helyesnek tartom az ítélőbíró főszerepének átírását statiszta szereppé, hogy a felek „fegyveregyenlősége” teret kaphasson, hogy lehetővé váljék számunkra a pro és contra bizonyítékaik prezentálása, illetve ennek során a szóbeli bizonyításfelvétel „keresztkérdezés” útján, de ésszerűtlennek és az anyagi igazság érvényre juttatása ellen ható reformtörekvésnek tartok minden olyan álláspontot, amely a nyomozás során mellőzné a bizonyítékok rögzítését. Végül úgy gondolom, hogy a társadalom mind a jogalkotótól, mind a jogalkalmazótól a hatékony és gyors büntető igazságszolgáltatás megteremtését várja el. A büntetőeljárás egyszerűsítését szolgáló eszközök az eljárás gyorsítását szolgálják. A büntetőeljárási jog szabályrendszerét úgy kell kialakítani, hogy az igazság szolgáltatása megtörténhessen, és a jogi korlátokat csak oda kell beépíteni, ahol a jövő évezred jogállammal szembeni elvárásai, követelményei indokolják.