"Az emberek elmúlnak, a fényképek megmaradnak, ezek a derűs kortörténeti képek, melyeken fehér asztal mellett vagy a vészbíróság előtt farkasszemet néznek a kor nagyjai. A tárgyilagosság kedvéért ismerjük el, hogy az elmúlt évtizedek fényképanyagából tanulságos nemzetközi gyűjteményt lehetne albumba ragasztani, olyan fényképek gyűjteményét, melyeken a kor prominensei akik később férfiasan kivégeztették egymást, előbb barátságosan ötelkeztek. A fénykép égészen új kelléke a történetírásnak. Lehet csalni vele, mint mindennel, amit egy zseni feltalál, s aztán a politika kisajátít; de lehet bizonyitani vele, inkább és jobban, mint szóval és írással. Száz és száz olyan fényképre emlékezünk-e történelmi közelmúltból, melyek világhírű elvbarátok politikai és emberi idilljét bizonygatják; a fénykép megmaradt, az idill hősei időközben háthá támadták egymást. Ezek a nagy politikai fényképek majd, mindig derűsek. Az ábrázoltak férfrasan, szeretettel, és hűséggel pillantanak egymás szemébe. Tudják, hogy a történelmi sikerhez barátságos arcot kell vágni, utolsó pillanatig, amíg lehet."(Márai Sándor: Derűs képek)Sok mindenről szól igaz szavakkal, és még többről vall igaz képekkel ez a könyv. A cári Oroszországról és a bolsevikok Szovjet-Oroszországáról. Koldusszegény hajóvontatókról, szibériai száműzött diákokról. A cári család hétköznapjairól és terroristák merényleteiről. Forradalmakról és diktátorokról, éhínségről és koncepciós perekről. Márai antikommunizmusáról és mély érdeklődéséről a világban történtek iránt. A figyelmes és elemző tekintetről és az ítéletalkotás erkölcsi mozzanatáról. A huszadik századot meghatározó földmozgásról és a földrengés nyomán a hatalmas pusztulásról. Márairól és a lelkiismeretről szól ez a könyv.(Körmendy Zsuzsanna)