Az írott és az elektronikus médiában hosszú idő óta jelentős helyet foglalnak el a taláros testületnek, vagyis az Alkotmánybíróságnak a döntései. A dolgozatomban előbb rövid kitekintést tettem arra, hogy az állam és jogfejlődés következtében mi vezetett a „burzsoá” alkotmánybíráskodás megteremtésének az elvi alapjaihoz, s a nem is olyan távoli múltban – de mégis a rendszerváltozást megelőzően – a szocialista állam és jogfelfogás hogyan vélekedett a jogalkotás alkotmányosságáról. Választ kerestem arra, hogy milyen okok vezettek az alkotmánybíráskodás létrejöttéhez a rendszerváltozást követően, és mik voltak azok a konkrét alkotmányos szabályok, amelyek a magyar alkotmánybíráskodás kereteit biztosították. Az Alkotmánybíróság hatáskörei ugyanakkor nem érthetőek meg az ide vonatkozó esetjoga nélkül, ezért szükségesnek gondoltam az általam legfontosabbnak tartott határozatok választott témámhoz kapcsolódó részeinek összefoglalását.