A szerző a teljesség igénye nélkül gyűjtötte össze emlékeit, amelyek a "Nagy Nemzedék"-hez, a Színművészeti Főiskola második világháborút követő évfolyamaira járó színészekhez, rendezőkhöz, vagy a kor fiatal íróihoz, költőihez fűződnek. Elvezet a kulisszák mögé; többek között Csortos Gyuláról, Tímár Sándorról, Márkus Lászlóról, Pécsi Sándorról, Kiss Manyiról, Tolnay Kláriról, Latinovits Zoltánról mesél olyan kedves, olykor megható, máskor nevettető történeteket, amelyeket máshonnan nem ismerhetünk. Amelyeket csak az tud elmondani, aki együtt tanult, dolgozott, együtt alkotott ezekkel a halhatatlan emlékű művészekkel.