Napjainkban megnőtt az igény az emberi kapcsolattartásra, az emberek egyre távolabb kerülnek egymástól akár a felgyorsult világ, akár a járványhelyzet következtében. Így jó lehetőség, ha olyan alkalmazásokat hozunk létre, melyek segítik a távolsági kapcsolattartást, például a közös társasjátékozás lehetőségével.

Az elmúlt években jelentősen megnőtt az érdeklődés a kooperatív társasjátékok iránt, amelyekben a játékosoknak együtt kell működniük a közös győzelem érdekében. Ezeknek a játékoknak nagy része dedukciós játék, ahol valamilyen információhiányos környezetben kell a játékosoknak helytállniuk. Az ilyen játékokban számos lehetőség adódik különböző mesterséges intelligenciához kapcsolódó algoritmusok tesztelésére.

Kutatásom során a Hanabi társasjátékkal foglalkoztam, amely egy kooperatív és dedukciós játék. Vizsgálataim során egy olyan alkalmazást készítettem, amelynek segítségével az emberek és a gépi ágensek együttműködve játszhatnak végig egy-egy játékmenetet. Az ágensek a meglévő ismereteikből következtetnek ki újabb állításokat a modális logika és az automatikus tételbizonyítás felhasználásával, a feltételezhető lehetőségek közül pedig eltérő valószínűségekkel próbálnak meg választani. A tanulmányomban a modellezés és az alkalmazásfejlesztés során szerzett tapasztalataimat foglalom össze.