Nem akármilyen könyv ez: Csurka István szellemi örökségét tartja kezében az olvasó. Az örökség, lényegéhez tartozóan, mindig a jövőt gazdagítja: innentől már nem az örökbeadó vagyona, hanem azé, aki örökli. Jelen esetben az öné, és bizony értékálló szellemi tőke tulajdonosává válik általa.A szépíró és közíró Csurka egyaránt megszólal a kötetben, de mindkettő ugyanazt mondja: a magyarnak levés kínjait, örömeit, legalapvetőbb, kétdégbe nem vonható, éppen ezért mindig tiltott, kimondani veszélyes igazságait...