A védőnői munka 100 éves jubileumi fennállásához érkezett a 2015-ös évben. A centenáriumi időszak alatt számos változáson és újításon ment keresztül. A ma ismert Védőnői Szolgálat egy jól működő stabil alapokon nyugvó szervezet, viszont az ide vezető út nem volt akadály mentes számukra. 1915-ös megalapítása óta e Szolgálat többször is átélte felemelkedésének csúcspontját, de emellett kritikus válság helyzetek is megkörnyékezték. Az utóbb említett mélypontok okai a nem kielégítő anyagi forrásokban gyökereztek. A meg nem szűnő törekvéseiknek és elszántságuknak köszönhetően a Védőnői Szolgálat új reneszánszát éli. A számos kísérletezés és tanulmányozás eredménye, továbbá a Módszertani levelek sorozata tette lehetővé, hogy a kezdeti két hetes védőnői képzések immár egyetemi szinten folyjanak. A 100 éves törekvések ellenére még mindig nem állíthatjuk azt, hogy a Védőnői Szolgálat elérte célját. A védőnői szervezet felépítése igen összetett, - de semmiféleképpen sem bonyolult – logikus egymásra épülő egységeken nyugszik. A védőnői gyakorlat rendkívül magas fokú empatikus készséget igényel. Toleranciát és türelmet kell tanúsítaniuk a kezelésre szorulók iránt. A türelem kulcsfontosságú mivel a gyógyulást nem egy máról holnapra végbemenő folyamat. Magyarországon a lakosság egészségügyi állapota a nemzetgazdasági és társadalmi szintjéhez képest jócskán elmarad. A közös érdek egyszerű és nyilvánvaló: Az egészség mindenek előtt Persze kimondani nagyon egyszerű, de a valóságban ezt kivitelezni már közel sem az. Ezt jól példázza a több emberöltőt felölelő szolgálat munkássága és annak eredményei. Nehéz lehet lépést tartani a gazdaság robogó vonataival, az új betegségek és vírusok dömpingjével, és társadalmunk folyamatosan változó moráljával. A versenyképességet az elmúlt 100 évben talán a legjelentősebben az éppen aktuális anyagi helyzet befolyásolta. A vagyoni hátteret itt úgy értem, hogy az ezzel foglalkozó szakembereknek bért kell fizetni, a kutatásokba pénzt kell invesztálni, és az eszközök beszerzése is finanszírozást szükségel. A védőnői munka elsődleges és legfontosabb szerepköre az értékközvetítés, mely viszont önmagában „ingyenes”. A szervezetben tevékenykedő védőnőknek, rugalmasnak és innovatívnak kell lenniük. Elengedhetetlen a folyamatos képzés és tanulás, új módszerek elsajátítása és szükség esetén az elavult orvoslás elengedése. De első sorban nem a betegségek gyógyítása, hanem mindazok megelőzése a cél. Tehát a Védőnői Szolgálat feladata a prevenció. Különösen kiemelt célja a gyermekáldás nyomon követése. A védőnő a legideálisabb esetben a munkáját már a fogantatás időszakában megkezdi és szakmai tanácsaival végig kíséri a szülőket és gyermeküket egészen a gyermek ifjú koráig. A dolgozatom kellő körül tekintéssel összefoglalja a védőnőkre nehezedő feladatok sokaságát. Kiemelten foglalkozik a gyermekbántalmazás téma körével s az arra irányuló preventív munkával.