Wilhelm Frederik Hermans főhőse egy holland egyetemista, aki három társával indul kutatóútra Norvégia legészakibb csücskébe. Sziporkázó és mélyértelmű dialógusokon, és megértő, időnként finom humorral és iróniával átszőtt monológokon keresztül mutatja be egy fiatalember férfivá válását, aki útja során felülkerekedik fizikai önmagán, s eközben eljut a gyermektől a felnőttig, a bizalomtól a magabiztosságig, és a kételkedéstől a... kételkedésig.„Véget akartam vetni a beszélgetésnek, azért léptem le a szikláról? Mi történik velem? Elszáguld mellettem a világ, felsikoltok. Nagy zökkenéssel a lábamra érkezem. A fejembe olyan iszonyatos fájdalom hasít, hogy nem merem kinyitni a szemem. Teljes hosszamban kinyúlva támaszkodom a sziklának. A tenyeremben érzem a követ, de semmit nem látok. Arne mellettem áll és a hónom alá nyúl. Megpróbálok menni, de a jobb lábammal nem tudok lépni. Vér folyik a jobb szemembe. Bal kezemmel megpróbálom arrébb lökni Arnét, mert azt kiabálom:– I’m all right! I’m all right!De nem enged el. A világ ismét előtűnik az agyamban, mintha söröspohár alján keresztül nézném. Miután kézfejemmel letörlöm a szemem, nemcsak a kezem csupa vér, hanem a jobb nadrágszáram is. Hogy lehet ez?”