Kutatómunkámat két fő részből építettem fel. Elsőként felmértem, hogy az utóbbi években hogyan alakult globális szinten, az Európai Unióban, valamint Magyarországon az elektromos autók forgalmazásának és használatának a tendenciája, részletesen megvizsgáltam az Európai Unió országaiban az elektromos járművek használatát és forgalmazását érintő jogszabályokat, valamint az elektromos töltőállomások elterjedtségét. Különös figyelmet fordítottam annak a tanulmányozására, hogy az Európai Unió tagállamai az utóbbi években milyen intézkedéseket vezettek be, illetve terveznek hozni annak érdekében, hogy növeljék országukban a regisztrált elektromos autók számát. A 2022-es évben az Európai Unióban a legnagyobb eladási számmal rendelkező tisztán elektromos gépjármű és a 2022-es évben legkeresettebb benzines meghajtású autó példáján keresztül meghatároztam a kiválasztott autótípusokra fordítandó beszerzési és fenntartási költségek összértékét az "egyszeri és folyamatos kiadások együttes összege módszer” nevezetű dinamikus tőkebefektetési számítás alkalmazásával, és mindezt alapul véve meghatároztam, hogy hány év alatt éri el a kiválasztott benzinnel működő autóra fordítandó ráfordítások értéke az elektromos meghajtású személygépjármű költségeinek összértékét az Európai Unió négy tagállamának piaci árait figyelembe véve. A kutatómunkám második részében Engle-Granger kointegrációs teszt és Johansen-teszt elvégzésével azt vizsgáltam, hogy a franciaországi nagykereskedelmi villamosenergia-ár, a franciaországi nagykereskedelmi gázár, a franciaországi nagykereskedelmi olajár, az országban mért hőmérséklet és az egy főre jutó reál GDP között létezik-e hosszú távú egyensúlyi kapcsolat, azaz kointegráció a franciaországi energiapiacon.