This article pertains to the relation between high sensitivity and test anxiety. The timeliness of this study comes from the observation that although more and more research is being conducted on high sensitivity abroad, high sensitivity as a character trait has not been researched in Hungary, especially in relation to the special treatment highly sensitive children may require. In this study, the main research question is whether a higher level of sensitivity correlates positively with a higher level of test anxiety. Sample: 133 persons (attributes: M age =15.3; gender distribution 25.56% boys, 74.44% girls; grade distribution 78.95% 9 th grade, 21.05% 10 th grade). Method: a questionnaire package completable anonymously online made up of 3 questionnaires. The questionnaires used were a self-constructed demographic questionnaire, the TAI-H questionnaire to measure test anxiety (Sipos, Sipos & Spielberger, 1988), and the HSPS-H questionnaire to measure sensitivity (Aron, 1999, transl. Komjáthy, 2011; Pluess, 2013). Results: students showing a higher level of sensitivity show significantly higher test anxiety levels than their less-sensitive peers. Conclusions: considering that (alongside multiple other factors) the given character trait of high sensitivity can influence test anxiety levels and conclusively also performance, it would be advisable to take students’ sensitivity into account in teaching practice.

Jelen tanulmány a szuperérzékenység és a vizsgaszorongás közötti kapcsolat vizsgálatára fókuszál. A téma aktualitását az adja, hogy a szuperérzékenység, mint személyiségvonás magyarországi viszonylatban (főleg a szuperérzékeny gyerekek különleges bánásmódra való igényét illetően) kevéssé vizsgált terület, míg külföldön egyre több kutatás jelenik meg a témában. A vizsgálat arra keresi a választ, hogy a magasabb érzékenység együtt jár-e magasabb vizsgaszorongás-szinttel. Minta: 133 fő (jellemzőik: M kor =15.3; nemi eloszlás 25,56% fiú, 74,44% lány; évfolyambeli eloszlás 9. osztály 78,95 % 10. osztály 21,05%). Módszer: online és anonim módon kitölthető kérdőívcsomag három kérdőívvel. A demográfiai jellemzők felvételéhez önállóan összeállított demográfiai kérdőív alkalmazására került sor, a szorongás vizsgálatához a TAI-H (Sipos, Sipos & Spielberger, 1988), az érzékenység vizsgálatához a HSPS-H (Aron, 1999, ford. Komjáthy, 2011; Pluess, 2013) került felhasználásra. Eredmény: az érzékenyebb diákoknak szignifikánsan magasabb a vizsgaszorongás-szintjük kevésbé érzékeny társaikéhoz képest. Következtetés: a pedagógiai gyakorlatban érdemes figyelembe venni a tanulók érzékenységét, hiszen sok egyéb tényező mellett ez a veleszületett jellemvonás befolyásolhatja a vizsgaszorongás-szintet és így a teljesítményt.