A dolgozatom témája a nemi erkölcs elleni bűncselekmények. Egyfelől történeti szempontból közelítem meg ezen bűncselekménytípusokat, azaz hogy hogyan alakult a megítélésük a különböző országokban és történelmi korokban,így például Hammurabi rendelkezései között, a héber jogban vagy a germán népjogokban hogyan szabályozták ezen bűncselekményi kört. Másfelől a hatályos szabályozást tanulmányozom, illetve azt hogy milyen állomásokon keresztül jutott idáig a magyar jogfejlődés. Bemutatom az erőszakos közösülés szabályozását a Csemegi-kódex alapján, de már a hatályba lépése előtti korokból is találhatunk rendelkezeséket e bűncselekmény büntetőjogi megítéléséről, ilyen például Werbőczy István 1514-ben készített Hármaskönyve. Ezt követi az 1961. évi V. törvény, majd az 1978. évi IV. törvény illetve a 37/2002. (IX. 4.) számú Alkotmánybírósági Határozat ismertetése. Dolgozatomban kitértem a nemi erkölcs elleni bűncselekmények kriminológiájára, a bűnözés megfigyelésének módjaira és korlátaira, a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények elkövetésének okaira és az erőszak jellemzőire. A sértettek és az elkövetők személyiségének jellemzőit is igyekeztem bemutatni. Az utolsó fejezet pedig az erőszakos közösülés nyomozásáról szól. Kitértem a bűncselekmények csoportosíthatóságára az elkövetés helye és ideje alapján. Ezt követi a sértettek és az elkövetők kapcsolatára vonatkozó alfejezet. Ezután a nyomozási cselekményeket mutattam be, ezek közül a sértett kihallgatását, a helyszíni szemlét, a tanúk és a gyanúsított felkutatását és kihallgatását, illetve a bizonyítékokat emeltem ki. 5 mellékletben illusztráltam a nemi erkölcs elleni bűncselekmények alakulását Magyarországon, az erőszakos közösülés, a megrontás és az üzletszerű kéjelgés elősegítése vonatkozásában. Dolgozatomban kiemeltem a sértettek helyzetét, a másodlagos viktomizáció veszélyét. Témaválasztásomat a büntetőjog iránti érdeklődésem és ezen bűncselekménytípusok társadalomra való veszélyességének magas foka indokolta.