Fattyúszerkők (Chlidonias hybrida) szülői befektetésének vizsgálata tojásméret, plazma IGF-1 és testkondíció alapján

Abstract

A vadon élő madárpopulációk reprodukciós befektetését alapvetően meghatározzák a belső élettani állapot és a külső környezeti feltételek közötti kompromisszumok. Az inzulin-szerű növekedési faktor 1 (IGF-1) kulcsszerepet játszik az erőforrás-allokáció szabályozásában, hatása azonban a fajspecifikus életmenet-stratégiák függvényében változhat. Bár az IGF-1 és a szülői kondíció (SMI) elméletileg összefügg a tojásmérettel, ezen élettani mutatók prediktív ereje extrém környezeti stressz hatására bizonytalanná válik. Vizsgálatunkban két egymást követő évben (2024–2025) elemeztük a fattyúszerkő (Chlidonias hybrida) szülői élettani mutatóinak és a környezeti variabilitásnak a tojásméretre gyakorolt hatását. AIC-alapú modellszelekcióval kimutattuk, hogy az egyedi élettani állapotjelzők (lnIGF-1, SMI) hatását felülírják a környezeti faktorok. Az átlagos tojástérfogat drasztikusan emelkedett a kedvező 2025-ös évben és jelentős különbségeket találtunk a telepek között is. Ezzel párhuzamosan a fészekalj-méret növekedése szignifikáns reprodukciós csereviszonyt (trade-off) tárt fel. Eredményeink igazolják, hogy a fattyúszerkő opportunista reprodukciós stratégiát követ, ahol a lokális ökológiai kényszerfeltételek és az alapvető energetikai korlátok fontosabb meghatározói a tojásméretnek, mint a szülő aktuális hormonális állapota. A tanulmány rávilágít a környezeti stressz populációszintű varianciát átrendező szerepére, amely kritikus fontosságú a klímaváltozásnak kitett vízimadár-populációk adaptációs képességének megértéséhez.