A globális felmelegedés okozta klímaváltozás hatásai extrém időjárási tényezőkben is megnyilvánulnak, úgymint az aszály vagy a kis időintervallum alatt lehullott nagy mennyiségű csapadék. Ezek a környezeti tényezők nagy hatással vannak a termesztett növényeink biomassza-mennyiségére és -minőségére. Nagymértékben befolyásolják a növények tápanyag-utánpótlásának lehetőségeit, a kijuttatott tápanyagok növények általi felvehetőségét. A nem harmonikus tápanyag- és vízellátás módosítja a növényekben lejátszódó anyagcsere-folyamatokat, így többek között fogékonnyá teheti a haszonnövényeket a betegségekre. A növénytermesztésben fontossá vált a tápelem- és vízhiány korai kimutatása. A Növényi abiotikus stresszreakciók kari belső kutatási miniprojekt és így egyben a diplomadolgozatom első célja tenyészedényes kísérlet beállítása paradicsom jelzőnövénnyel. A DE-MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézetének tenyészedény-házában N-, P-, és K-tápelemhiányos állapot modellezése történt. A cél az volt, hogy a stressznek kitett jelzőnövény megfelelő fenofázisában a növénymintákat, növényi nedvmintákat és talajmintákat vegyünk és azok egyes paramétereit vizsgáljuk. A vizsgálatba bevont paraméterek mérése: a növényminták elemtartalmának mérése, a talajból könnyen felvehető egyes elemtartalmak mérése, a szövetnedv ásványi anyagainak mennyiségi meghatározása atomabszorpciós készülékkel. A szövetnedv antioxidáns-tartalmának és -kapacitásának meghatározása fotometriás módszerrel.