A szennyvízöntözés intenzitásának hatása a talajra a Tenki természetközeli nyárfás szennyvíztisztító telepen

Abstract

Tenki nyárfás szennyvízelhelyező telep is egy természetközeli önálló szennyvíztisztítási rendszer. Az öntözőárkokba kijuttatott szennyvíz heti-kétheti rendszerességgel történik. A területen végzett vizsgálatok (1) az öntözési periodicitás miatt a bakhátak nedvességtartalmának csökkenésére, valamint a (2) a szerves anyagok bomlását elősegítő, talajban élő szervezetek aktivitásának vizsgálatára - talaj CO2-emisszó meghatározása - terjedtek ki. A területen mért talaj nedvességprofiljának változása főleg a felső talajrétegekben követte jól az öntözés periodicitásának dinamikáját. A talaj megfelelő mértékű nedvesség terhelése ellenőrizhető, valamint a telítődés elkerülése érdekében szükséges átállás az öntöző árkok között szabályozható. A vizsgált terület a CO2-emisszió pillanatnyi állapot felmérése történt, amely során kimutathatóvá vált a bakhátak részei közötti emissziós különbség. Ez arra vezethető vissza, hogy az öntözőárok közelében kedvezőbb nedvesség és hőmérsékleti adottságok találhatók, mint a bakhát közepén. A talajban lejátszódó bomlási folyamatok során keletkező CO2 a talajmikrobiológiai aktivitást, valamint a növényi gyökérlégzését jellemzi. A faültetvényes szennyvíztisztítási technológiák során a talaj mikrobiológiai aktivitásának, valamint a talaj szűrőközegként való megőrzésének elsődleges szerepe van. A szerves anyag lebontását végző mikroorganizmusok életfeltételét biztosító kedvező körülmények fenntartása nemcsak a faültetvényes rendszerek esetén fontos, hanem minden természetközeli szennyvíztisztítási technológiánál. E mesterségesen kialakított rendszerek biztonságos működésének záloga gondos üzemeltetés, ellenőrzés és felülvizsgálat.