Dolgozatom elkészítése során törekedtem átfogó képet nyújtani a lipoproteinek és apolipoproteinek funkcióinak, kardiovaszkuláris kockázatainak elméleti hátteréről és a szakirodalom ezirányú megnyilvánulásairól. Kísérleti munkánk során neurológiai páciensek mintáit elemeztük. Az eredmények statisztikai analízise során arra jutottam, hogy (1) az általunk vizsgált csoport tekintetében a mért analitok közül egyedül a triglicerid mutatott szignifikáns különbséget a stroke-on átesett és a kontroll csoport között. Az, hogy a többi paraméter nem mutatott szignifikáns különbséget a két csoport között, eltér ugyan a szakirodalmi beszámolók egy részének konklúziójától, ugyanakkor vannak más tanulmányok is, melyek hasonló következtetésekre jutottak. Ez is azt mutatja, hogy nincs még a témában teljes konszenzus. (2) A különböző lipidfrakciók közötti korreláció vizsgálata során arra jutottam, hogy mind a HDL-koleszterin – apolipoprotein-AI, mind az LDL-koleszterin – apolipoprotein-B viszonylatban a kapcsolat lineáris. (3) Megvizsgálva a Friedewald képlettel számított és a fotometriával mért LDL-koleszterin eredmények összefüggését, azok között szignifikáns egyezést és lineáris összefüggést találtam. (4) A két nefelométer három paraméterét [apolipoprotein-AI, apolipoprotein-B, lipoprotein (a), apolipoprotein-B / apolipoprotein-AI arány] illetően a statisztikai analízis arra mutat, hogy az értékek a két műszeren mérve korrelálnak egymással, de van szignifikáns különbség közöttük. Ugyanakkor ez a különbség minden esetben kis mértékű és egyik esetben sem érinti a referencia határértéket, klinikailag nem tűnik relevánsnak.