A Magyar Anjou-Legendárium a középkori Magyarország egyik leggazdagabban díszített kódexe volt, mely mára négy ország hat gyűjteményébe szóródott szét.A jelenleg ismert 58 legendát hatodfélszáz képen bemutató luxuskézirat az ikonográfiai kutatás mindmáig kimerítetlen kincsesbányája. A monográfia a teljes kódex feldolgozását nyújtja három szinten: vizsgálja a szentek kiválasztásának szempontjait, az egyes legendák ikonográfiai sajátosságait, valamint a rendszeresen visszatérő képtípusok jellegzetességeit.Az eredeti kéziraton végzett kodikológiai megfigyelések segítségével új kísérletet tesz az eredeti állapot rekonstrukciójára, és fényt vet a kódex további sorsára.