A diplomamunkám témájának kiválasztásakor törekedtem arra, hogy számomra érdekes témát válasszak, amely mellette releváns közgazdasági jelentőséggel is rendelkezik. A dolgozatom célja bemutatni, hogy a 2008-as hitelválság hogyan hatott a világ autóiparára, hogyan rendezte át a termelés és a kereskedelem szerkezetét és miképpen módosította az autóipari régiók erőviszonyait. A nemzetközi helyzet bemutatásán túl dolgozatom céljának tekintem a hazai autóipar helyzetének leírását is, a hazai beszállítók helyzetére helyezve a hangsúlyt. Mindezt természetesen a teljesség igénye nélkül teszem. A dolgozat első részében szeretném bemutatni, hogy milyen események sorozata kellett ahhoz, hogy 2008-ban egy világot megrendítő pénzügyi válság indulhasson ki az Amerikai Egyesült Államokból. Áttekintem hogy milyen változások zajlottak le a világgazdaság szerkezetében a válságot megelőző időszakban, illetve ezekkel összefüggésben milyen közvetlen okai voltak a válság kialakulásának. A dolgozatban nem célom a válság részletes bemutatása, csupán az autóipari ágazat helyzetének megértését szeretném vele elősegíteni. Azért van szükség a hitelválság ismertetésére, mert a válsága közvetlenül és igencsak érzékenyen érintette az autóipar értékesítéseit, ugyanis az értékesített gépkocsik jelentős részét hitelből és lízingből vásárolták az emberek. Magyarországon még súlyosabban érintette a válság a hazai autóipart. Az értékesítések szinte azonnal drasztikusan visszaestek, köszönhetően a szigorodó hitelfelvételi lehetőségeknek, a csökkenő reáljövedelmeknek, a lakosság jelentős devizaadósságának, a forint folyamatos gyengülésének, amely csak nehezíti a devizaadósok helyzetét. Az elmúlt néhány év tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy a visszarendeződés egy hosszasan elhúzódó folyamat lesz. A második részben ismertetni fogom az autóiparban lezajlott és napjainkban is folyamatosan zajló változásokat, először globálisan majd ezt követően néhány általam kiválasztott jelentősebb piacon. Áttekintem azt hogy miként nyertek teret a feltörekvő országok a világ autóiparában mint vásárlók és mint tőkebefektetők a nagyvállalataik által. Továbbá áttekintem azt is, hogy hogyan változott a világban tapasztalható autóipari fogyasztói szerkezet, milyen új üzleti modellek kialakulására lehet számítani a jövőben, milyen technikai irányba fog fejlődni a világ autógyártása. Az általános elemzést követően kicsit részletesebben áttekintek olyan releváns piacokat mint az Amerikai Egyesült Államok autópiaca, ahol a válság hatalmas visszaesést idézett elő és alapjaiban rengette meg az ország legnagyobb iparági szereplőit. Az Európai Uniót ahol a gyártók kisebb veszteségeket szenvedtek ugyan, de a visszaesés sokkal hosszabbra nyúlt mint Amerikában aminek az ellensúlyozására szorgalmaztak állami kereslet ösztönző programokat több országban is. Ezen programok kapcsán fogok röviden megemlékezni egy újjászülető márkáról, amelyik többek közt ezeknek az intézkedéseknek is köszönheti mostani sikereit. A továbbiakban még két távol-keleti ország autópiacát veszem górcső alá. Kína jelenleg a legdinamikusabban növekvő piaca az újautó értékesítésnek és gyártásnak, emiatt mindenképpen helyet érdemel ebben az elemzésben. A másik nagy ázsiai ország, aki helyet érdemel a dolgozatomban az Japán mint a világ egyik legnagyobb autógyártó országa. A nemzetközi helyzet áttekintését követően a harmadik fő részben a magyarországi autóipar elemzésével foglalkozok. Röviden áttekintem a hazánkban működő autógyártókat, majd ezt követően kicsit részletesebben foglalkozok azokkal a beszállítókkal akik többek között ezeket a gyártóüzemeket is kiszolgálják és jelentős munkaadókként működnek Magyarországon. Szó esik a beszállítói hálózatok felépítéséről, milyen szerepük van ezekben a magyar cégeknek, miért vonzó hazánk az autóipari befektetőknek. Végül szót fogok ejteni a magyarországi újautó értékesítési hálózat kialakulásáról, jelenkori jellemzőiről és ezzel összefüggésben elemzem a hazai újautó értékesítések alakulását is.