A Kárpát-medence bennszülött földikutyafajai Európa legveszélyeztetettebb emlősei közé tartoznak. Egyben a régió talán legjelentősebb természeti értékei is. Megőrzésük és hosszútávú fennmaradásuk érdekében a természetvédelmi szervezetek és szakemberek évtizedek óta komoly erőfeszítéseket tesznek. Ennek a munkának és az időről időre felmerülő mind újabb kihívások jelentette veszélyeknek az áttekintése és értékelése azonban mindeddig nem történt meg. A dolgozat célja a Kárpát-medencei Nannospalax fajok ( N.hungraicus, N. montanosyrmiensis, N. syrmiensis) természetvédelmi helyzetének átfogó értékelése az IUCN Zöld Státusz módszertana alapján, mely ellenfaktuális forgatókönyvek alkalmazásával számszerűsíti a természetvédelem múltbeli és várható jövőbeli hatásait. Az eredmények azt mutatták, hogy a délvidéki földikutya és a magyar földikutya állományai az 1950-es évektől kezdtek jelentősen csökkenni, míg a szerémségi földikutya 1950-re kipusztult Magyarország területéről. A fajok visszaszorulását főként a mezőgazdasági terjeszkedés, urbanizáció és ipari fejlődés idézte elő. A Zöld Státusz elemzésének eredményei alapján mindhárom faj helyreállítási pontszáma alacsony, legkritikusabb helyzetben a szerémségi földikutya van. Jelenleg a legfontosabb feladat a megmaradt élőhelyek további csökkenésének megállítása, zavartalanságuk fenntartása, ezért fontos lenne, hogy az összes földikutya élőhely mielőbb jogi védelemben részesüljön. Továbbá a dolgozat eredményei rávilágítanak, hogy a földikutyák hosszútávú fennmaradásában és helyzetük javításában kulcsszerepe van a természetvédelmi visszatelepítési programoknak, ezért javasolt élőhelyrekonstrukciós tervek kidolgozása új alkalmas élőhelyek létrehozása érdekében, melyek helyszínt biztosítanak a visszatelepítésekhez.