Dolgozatomban a Miskolcon rendszeresen működő táncházak négy évtizedes múltját elemzem a hagyományos tánckultúra átörökítésének szempontjából. Vizsgálatom a rendszeres táncházak elemzésére szorítkozik, amelyek magukba foglalják a táncoktatás lehetőségét, élőzenés kísérettel. A táncházak leírásakor azoknak a nyilvános táncalkalmaknak elemzését tűztem ki célul, amelyekben a művelődésen és mulatozáson túl megvalósul a következetes tánctanulás közösségteremtő gyakorlata. Empirikus kutatásom a városban egykor és ma is létező táncházak részletes bemutatását tűzi ki céljául, megszólaltatva az egykori szervezőket és résztvevőket, kérdőíves felméréssel vizsgálva a jelenlegi táncházakat és a miskolci amatőr néptáncegyüttesek táncházakkal való kapcsolatát.