A vagyon elleni bűncselekmények képviselik az összbűnözésen belül a legnagyobb arányt. A szakdolgozat témája az erőszakos vagyon elleni bűncselekmények köre, melyek a rablás, zsarolás, kifosztás, jármű önkényes elvétele. A rablás jogkövetkezménye már Hammurapi törvénykönyvében is megjelenik, önálló delictumként való szabályozásának kezdetei pedig ie. 76-ra nyúlnak vissza. A dolgozat végigköveti a jelzett bűncselekmények szabályozásának kialakulását, illetve folyamatos fejlődését. Kitér arra, hogy a régi és új Btk. között milyen szabályozási különbségek vannak. A dolgozat önálló fejezetben tartalmazza a gyermekkorú elkövetők büntethetőségi korhatárára vonatkozó szabályozásokat, változásokat. A dolgozat szempontjából releváns bűncselekményeknél - a rablásnál és kifosztásnál - a büntethetőség alsó életkori határát 12. életévben határozza meg az új Btk. A dolgozat kitér a vagyon elleni, illetve az erőszakos vagyon elleni bűncselekmények csoportosítására, illetve alapvető fogalmak fejlődéstörténetére. Részletesen kifejti a négy bűncselekmény jogi tárgyát, alanyát elkövetési tárgyát, stádiumait, elkövetési magatartást. Külön fejezet tartalmazza az elhatárolási kérdéseket, illetve statisztikai elemzéseket a vagyon elleni bűncselekményekre vonatkozóan.