Esettanulmány a fenntarthatóságról Krisna- völgy ökofaluban

Abstract

A mai gazdasági (pénzügyi és élelmiszer válság, fosszilis energiahordozók kimerülése) társadalmi (társadalmi és anyagi különbségek egyre extrémebb mértékű kiéleződése) és környezeti viszonyok (hulladékproblémák, levegő-, víz- és talajszennyezés, intenzív élőhely beszűkülés és fajpusztulás) okán egyre sürgetőbbé válik az alternatív megoldások kutatása kiútkeresés gyanánt. Munkámban a fenntarthatóság elméleti és gyakorlati oldalát járom körül, a világ jelenlegi kritikus és az egész emberiség jövőjét veszélyeztető jelenségeinek bemutatásán keresztül az arra adott lehetséges válaszokon és megoldási lehetőségeken át - melyek közül a legalkalmasabbnak az ökofalvak- és régiók által nyújtott példát tartom - egészen a fenntarthatóság gyakorlati „teszteléséig”, melyet az általam meglátogatott településen ökológiai lábnyomszámítás formájában valósítottam meg. Kutatásom kiterjed a nemzetközi és hazai ökofalu-kezdeményezések eredetére és jelenlegi helyzetére, a Krisna-völgyben (mint a legelőrehaladottabb hazai ökofaluban) használatos eljárásokra, az önellátás tényleges megvalósítására, az ott zajló kutatásokra és fejlesztésekre az ökológiai szántóföldi gabona – és takarmánytermesztést, a biokertészkedést (vegyszermentes, alternatív növényvédelem, szerves trágyázás, komposztálás stb.), az ökologikus állattartást (etikus és környezetbarát, a növénytermesztéssel összehangolt), a természetvédelmet, és a tudományos ismeretterjesztést illetően. Az ökológiai lábnyomszámításból pedig kiderül, hogy Krisna-völgy fenntartható módon, lakóinak minden szükségletét kielégítve létezik.