A kisebb igényű fajták húsminősége nem igazán mondható jónak: kevesebb és sötétebb hús, lassú fejlődés. E tulajdonságok javításához meghatározott húsfajták kosaival végeznek keresztezéseket. Napjainkban már egyre több fajta kínálja magát a tenyésztőknek a minél gazdaságosabb, jó minőségű vágóbárány- előállítás terén. A vizsgálatom célja, hogy a gyimesi racka eredményeire pozitív hatást gyakorol-e az adott keresztezési partner, a lacaune illetve ez a keresztezés versenyképes lehet- e a fajtatiszta magyar merinóval szemben. Kutatásaimat a Bagotán található Juhker Kft. telepén végeztem el. A kísérlet során fajtatiszta gyimesi racka anyajuhokat kereszteztem fajtatiszta lacaune kosokkal. Kontrollcsoportként a Juhker Kft. nádudvari gyimesi racka törzstenyészetéből választottam közel azonos korú bárányokat. Mivel Magyarországon még mindig a merinó fajta a meghatározó (90%), ezért a cégcsoport magyar merinó törzskönyvi ellenőrzött állományát is elemeztem. Sor került a napi testtömeg gyarapodás, a választási súly valamint az ÜSTV alatti súlygyarapodás és az ÜSTV végén mért súlyadatok kiértékelésére is. Az adatokból számoltam az átlagot, a szórást valamint a különböző csoportok között jelentkező szignifikáns különbségeket is. A magyar merinó jerkék és kosok átlagát sem a fajtatiszta gyimesi racka bárányai sem pedig a keresztezett F1 állomány egyedei nem tudták felülmúlni sem súlygyarapodásban sem pedig a saját teljesítmény vizsgálat alkalmával. Választási súlyok tekintetében a fajtatiszta gyimesi állomány és a keresztezett bárányok adatainak összegzése után elmondható, hogy a csoportok között elenyésző különbség volt megfigyelhető. Az ÜSTV alatt is érvényesült az apafajta hatása, azonban itt is eltérések mutatkoztak a két ivar között.