A világ szarvasmarha állománya folyamatos növekvő trendet mutat. India és egyéb fejlődő országok szerepe egyre nő. Az Európai Unión belül Németországban található a legnagyobb tejhasznú tehénállomány. A BREXIT komoly kihatással lesz az EU tejelő szarvasmarha állományára, ugyanis az Egyesült Királyság meghatározó szerepet töltött be ebben az ágazatban is. Magyarországon a szarvasmarha ágazat a baromfi szektor után a második helyet foglalja el az állattenyésztési ágazatok GDP-ből való hozzájárulás sorrendjében. Ebből következik, hogy a szarvasmarha ágazat – és ezen belül a tej ágazat – kiemelkedő jelentőséggel bír a mezőgazdaságban és az élelmiszerbiztonságban. Elmondható, hogy a rendszerváltás után a hazai szarvasmarha- és tejelő tehén – állomány jelentősen csökkent, amely csökkenést az EUba csatlakozás sem bírta megállítani. A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy a hazai tehénlétszám 2010 óta növekvő trendet mutat. Ennek a magyarázata viszont a kedvező piaci környezet okozta húshasznú állományok növekedésében keresendő. A szakirodalmi elemzés során feltérképeztem a hazai és a nemzetközi tejtermelés helyzetét, majd az empirikus részt a különböző méretkategóriával rendelkező tejelő szarvasmarha tartó telepek átfogó gazdasági elemzése köré építettem fel. Arra kerestem a választ, hogy a jelenlegi piaci körülmények között melyek azok a méretkategóriák, amelyek életképesek, illetve jövedelmezően tudnak működni. Először – a szakirodalmi elemzés részeként – áttekintettem a nemzetközi, Európai Unió és a hazai tejpiacok főbb jellemvonásait, trendjeit (állományi létszám, tejtermelés, fogyasztás, kereskedelem stb.). Majd három hazai céget hasonlítottam össze. Egy kicsi, egy közepes és egy nagy méretűt. A rendelkezésemre bocsátott adatok alapján üzemgazdasági számítást végeztem, melynek során megvizsgáltam a gazdaság termelési értékét, árbevételét, termelési költségét és nettó jövedelmének alakulását. Az adott vállalkozáson belüli ágazat helyzetének elemzésére, értékelésére különböző hatékonysági mutatókat használtam fel. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy manapság a mérethatékonyságnak és az intenzitási foknak egyre kiélesedő szerepe van a tejelő szarvasmarha ágazatban is, csakúgy, mint a mezőgazdaság – és általában véve a gazdaság – más szektoraiban. Tehát a nagy állománylétszámmal rendelkező és emellett hatékonyan működő telepek tudnak nyereséget realizálni piaci ösztönzők nélkül, a kis és közepes vállalkozások támogatásokra vannak utalva. Azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy hazánkban a tejelő szarvasmarha ágazat a tejkvóta kivezetése óta most van a legkedvezőbb helyzetben. A tej ára emelkedő tendenciát mutat, ami nagyban befolyásolja a gazdaságok életét.