Ez a regény tulajdonképpen két regény. Olyanszerű, mint a dupla hamburger. Egy dupla regényburger, amelyben Jozefát úr az egyik és Jozefát úr a másik hússzelet. De az is lehet, hogy ő a zsömle, és a regény a hús, a tulajdonképpeni főszereplő. A szerző humorának labirintusában semmi sem biztos, csak az, hogy minduntalan a röhögés újabb folyosójára lép az olvasó. Közbe-közbe sírhat is egy kicsit, mert a humor zokogtató líraisággal van fűszerezve. Vagy a zokogtató líraiság röhögőporral. Nem lehet pontosan meghatározni, hiszen éppen arról szól, hogy nem lehet. Döntse el az, aki egyszerre tud sírni, röhögni és töprengeni!