A Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának Kertészettudományi Intézete nyújtott nekem segítséget a szakdolgozatom elkészítéséhez. Vizsgálataim több termesztési érték megfigyelésére terjedt ki. Mindkét évben 3 fajtacsoport 12 fajtáját vizsgáltam, fajtánként 3 db 10 rügyemelet magasságú vessző rügyeiből gyűjtöttem eredményeimet. Munkámat a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának Pallagi Kísérleti Telepén végeztem. Rügyhajtatásos vizsgálataim közül az elsőt 2009. február 12-én kezdtem és 2009. április 15-én fejeztem be. A második hajtatást 2010. január 26-án indítottam és 2010. március 8-án zártam le. A 2009-es évben végzett rügyhajtatásnál a helyiség hőmérséklete, melyben a vizsgálat lezajlott kb. 20-22 °C-os volt. A 2010-es évben ez a hőmérsékleti érték 25-27 °C-ra módosult. A munkám alapját a 2003 tavaszán, 3x1 m-es sor- és tőtávolságra, saját gyökéren telepített fajtagyűjtemény képezte. Az ültetvény művelésmódja egyes függöny. Munkám során több szőlőfajta rügyeit vizsgáltam a rügyhajtatásos módszerrel. Megállapítottam a rügyeket ért esetleges fagykár mértékét, a kihajtási százalékot, az azokban fejlődött fürtkezdemények számát, továbbá hajtáshosszúság mérésére és a vizsgált fajták metszési terhelési adatainak rögzítésére is sor került. Célom az volt ezekkel a vizsgálatokkal, hogy szemléltetni tudjam az egyes fajtacsoportok hideggel szembeni érzékenysége és termékenysége közötti eltéréseket, a pallagi fajtagyűjteményben alkalmazott egyesfüggöny művelésmódon és az ott uralkodó ökológiai viszonyok között.