Allelopatikus növények vizsgálata laboratóriumi és erdészeti körülmények között

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorSzilágyi, Arnold
dc.contributor.authorBandula, Martin
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
dc.date.accessioned2024-01-08T13:09:53Z
dc.date.available2024-01-08T13:09:53Z
dc.date.created2023-10-25
dc.description.abstractA jövő problémája mindenképpen a folyamatos hatóanyag kivonások miatti, egyre szűkülő növényvédőszer lista. Ezért nagyon fontos az, hogy megfelelő figyelmet biztosítsunk azokra a kísérletekre, amelyek azzal foglalkoznak, hogy a mesterséges kemikáliákat, felváltsák a biológiai készítmények. Az allelopatikus hatás kutatása, kihasználása is, egy ilyen készítményt eredményezhet. Dolgozatomban a Magyarország területén előforduló, két invazív gyomnövény allelopatikus hatásait vizsgáltam, kétféle környezetben (laboratóriumi és szabadföldi). A két gyomnövény, melyet felhasználtam a kivonatok elkészítéséhez, a szíriai selyemkóró (Asclepias syriaca L.), illetve a mirigyes bálványfa (Alianthus altissima (Mill.) Swingle). A vizsgálathoz szükséges kivonatokat a tanszék laboratóriumában készítettük el. Legelőször begyűjtöttük a szükséges gyomnövényeket, ezek után apró darabokra felvágtuk őket, majd alkoholos oldatba helyeztük. Minden kivonat gyomnövény koncentrációja 10%-os volt, az alkohol töménységét változtattuk csak, amely 1 és 3%-os volt. Szárat és hajtást használtunk fel, kivéve a mirigyes bálványfánál, melynél a gyökeréből is készült kivonat. Az elkészült kivonatokat, mind a szabadföldi, mind a laboratóriumi kísérletek folyamán felhasználtuk. A laboratóriumban végzett kísérlet során, Petri-csészékbe helyeztünk a fehér mustár (Sinapis alba L.) magokat, majd az elkészített kivonatokat belemértük. A vizsgálathoz beállítottunk egy desztillált vizes kontroll kezelést is, amihez viszonyítottuk a többi kezelésnek a hatását. A kontrollon kívül készítettünk még alkoholos oldatot is, amely 1-, és 3%-os koncentráció volt, amellyel az alkohol hatását is vizsgáltuk. A kezelést követően a kapott eredményeket értékeltük. A vizsgált két gyomnövény közül a mirigyes bálványfa bizonyult az erősebb allelopatikus hatást kiváltó növénynek. A kísérlet során ezen növény kivonatai főként a 3% töménységű alkoholt tartalmazó, szinte minden vizsgált paraméterben közel teljes pusztulást okozott tesztnövényeken. A szíriai selyemkóró esetében is kimutattuk, hogy van allelopatikus hatása, azonban ez a hatás gyengébbnek bizonyult. Eredményeink alapján az is szembetűnő volt, hogy a növényi kivonatok mellett, a tiszta alkoholos oldat is okozott negatív hatásokat a magoknak a fejlődésére. Ezek alapján elmondható az, hogy az alkoholnak is van némi allelopatikus hatása, tehát a kivonatok hatását fokozni tudja a megfelelő koncentrációban. A szabadföldön végzett kísérletünket erdészeti területen végeztük, egy hároméves nyárfa telepítésben. A kiválasztott területen 30 parcellát jelöltünk ki, melynek méretei 1,5m x 5m volt. Mielőtt elvégeztük volna a kezeléseket, felmértük, hogy milyen gyomnövények, milyen borítottsággal vannak jelen a területen. Ezután a véletlen elrendezésű parcellákba kijuttattuk a növényi kivonatokat. Ebben a kísérletben a laboratóriumi kísérlethez képest, készítettünk egy mixelt keveréket is. A sorközt is kezeltük, illetve a telepítésben lévő fákat is, hogy arról is kapjunk adatokat, hogy mennyire lehetnek az általunk készített oldatok fitotoxikus hatásúak a növényekre. A kísérlet során a legtöbb és legerősebb fitotoxikus hatást, a laboratóriumi kísérlethez hasonlóan a mirigyes bálványfánál észleltük, annak is leginkább a gyökeréből készített kivonatoknál. Azonban a szíriai selyemkóróból készített kivonatoknál is látható volt fitotoxikus hatás, viszont ez gyengébb volt. Ezeken kívül az itt használt mixelt keverék is nagyon jó hatást ért el, a bálványfához hasonlóan. Sok tünetet, amit a kezeléseink okoztak a növények képesek voltak kinőni, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a növények már túl fejlettek voltak ahhoz, hogy a kivonatok erős fitotoxicitást érjenek el rajtuk. Összességében elmondható az, hogy az allelopatikus hatásban van potenciál, azonban még sok kutatást igényel, annak érdekében, hogy a kívánt minőségben és sikerességgel lehessen kijuttatni területeinkre ezeket az anyagokat.
dc.description.correctorKE
dc.description.courseNövényorvosi
dc.description.degreeMSc/MA
dc.format.extent46
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/364591
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectallelopátia
dc.subjectgyomnövény
dc.subjectszíriai selyemkóró
dc.subjectmirigyes bálványfa
dc.subjectasclepias syriaca
dc.subjectalianthus altissima
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány
dc.titleAllelopatikus növények vizsgálata laboratóriumi és erdészeti körülmények között
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)