Középiskolai matematika órákon gyakran találkozik a pedagógus a következő kérdésekkel: „Miért kell ezt tanulni?” vagy „Hol tudom ezt majd használni?” Az ilyen, és hasonló kérdések szükségessé teszik, hogy az egyes témakörök feldolgozása közben minél több olyan példa szerepeljen, mely választ adhat a fenti kérdésekre. Köztudott, hogy néhány tantárgy elsajátítása elképzelhetetlen matematikai ismeretek nélkül. Ilyen tárgy például a fizika, a kémia és számítástechnika is. Arra már kevesebben gondolnak, hogy a földrajz tanítása, tanulása közben is nagy szükség lehet rá. Néhány konkrét példát kiemelve: nem lehetne pontos térképeket készíteni, s azokon tájékozódni az arány, illetve a koordináta-rendszer ismerete nélkül; gazdaságföldrajzi vizsgálatokhoz, táblázatok, diagramok készítéséhez elengedhetetlen a százalék- illetve ezrelékszámítás. Ez a szakdolgozat a matematika és földrajz tantárgyak kapcsolatrendszeréről két témát emel ki:

• Felvételi feladatok
• Érdekes feladatok. A dolgozat első részébe felvételi feladatok kerültek. A főiskolai, egyetemi földrajz felvételi feladatsor mindig tartalmaz számítási – logikai feladatokat, melyek az összpontszám 10-15%-át adják. Azok a diákok, akik matematikából is felvételiznek, eredményesen oldják meg ezeket a feladatokat. A más tárgyból felvételizőknél viszont gyakran gyengébb eredmények születnek. Egy 1995-ben végzett kimutatás szerint a feladatsorban szereplő 8 feladattípus közül a második leggyengébb pontszámot a számítási-logikai feladatokra kapták a felvételizők. (A legkevesebb pontot az igazságkeresés feladat típusból szerezték, mivel itt pontlevonással járt a hibás megoldás.) Emiatt a földrajz felvételire készülő diáknak nagy szüksége van a matematika órán tanultak felelevenítésére is. A dolgozat második részében olyan matematika példák kerültek kidolgozásra, melyek megoldásához földrajzi ismeretekre volt szükség. Ezek a példák alkalmasak lehetnek arra, hogy a matematika órát színesebbé tegyék.