A Társasági adó, illetve a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokból ismert halasztott adózás összehasonlítása

Abstract

A globalizáció hatására az üzleti életben egyre inkább megszűnnek az országok közötti határok és ennek leginkább az az oka, hogy a cégek többsége nem csak a saját országuk piacát szeretné meghódítani, hanem minél több országban szeretnének az adott lehetőségekhez mérten megjelenni és világméretű pozíciót szerezni maguknak. Kezdetben az eltérő nyelvek okozták a problémát, azonban elég hamar világossá vált az is, hogy a különböző országok pénzügyi kimutatásai nem, vagy csak nagyon nehezen összehasonlíthatók. Erre az egyetlen hatékony megoldást egy olyan egységes és harmonizált számviteli rendszer jelenti, amelyet világszerte elismernek és alkalmaznak. Ez átláthatóbbá és érthetőbbé teszi a különböző pénzügyi kimutatásokat a felhasználni vágyók számára. Dolgozatomban az IAS 12 standardot, amely a nyereségadókkal foglalkozik szeretném összehasonlítani a hazánkban hatályos számviteli és adózási szabályokkal. A halasztott adózás témaköre egy olyan részterület, amely napjainkban talán a legjelentősebb eltérést okozza a két számviteli rendszer között ezért úgy gondoltam, hogy érdekes lehet ebben a témában kutatni. A kapcsolódó szakirodalom ismertetése után néhány példa megoldásával szeretném bemutatni az azonosságokat és különbségeket. Egy Minta Kft-t választottam a példákhoz, mert az volt a célom, hogy minél szélesebb körben tudjam bemutatni a témával kapcsolatban mutatkozó eltéréseket.