A búza nagyon fontos tápanyag és fehérje forrás az emberek, illetve az állatok számára. Nem csak az élő szervezetben, de különböző élelmiszerekben is jelentős szerepe van technológiai szempontból. A proteinek felelősek olyan tulajdonságok kialakításáért, mint pl. a tészta állaga, nyújthatósága, formálhatósága, ragadóssága. A gazdasági fejlődés során számos olyan technikát dolgoztak ki, amellyel növelni tudták a gabonaszem fehérjetartalmát. Az egyik ilyen módszer a kijuttatott kén trágya illetve nitrogén műtrágyák tartalmának változtatása különböző dózisokon belül, valamint a kijuttatás időpontjának az eltérése. Természetesen az ellenőrizhetőség érdekében termesztenünk kellett egy abszolút kontroll fajt is, mely nem kapott semmiféle kezelést.
Kutatásomhoz azért az őszi búza növényt választottam, mert hazánk klímája és talaja a termesztése szempontjából optimális, illetve ez az egyik legrégebb óta és leggyakrabban termesztett szemes termény. Fehérje tartalma kiemelkedő, megelőz olyan gabonákat, mint a kukorica, rizs, árpa, illetve a rozs, valamint felhasználása is igen sokrétű. Diplomadolgozatom célja annak a vizsgálata, hogy milyen hatással van a különböző dózisban, illetve eltérő időpontban történő kén- és nitrogéntrágyázás a búza fehérjetartalmának mennyiségére. Ehhez 2016-ban megtörtént a minták trágyázása és begyűjtése. Az általam vizsgált két növény, a GK Kalász és az MV Suba termését lisztté őröltük, majd vizsgáltam a lisztek fehérjetartalmát. Az adott eljárások során Kjeldahl-módszerrel megállapítottam az adott minták nitrogén tartalmát, amiből következtethetünk az anyagunk fehérje mennyiségére. A frakcionálás megfelelő módszer lehet a különböző típusú fehérjék elválasztásához, könnyen alkalmazható és relatíve kevés kémiai anyag szükséges hozzá. Ezekkel a technikákkal betekintést nyerhetünk a nagy fehérjetartalmú búza növény termesztésének körülményeire és előnyeire, illetve a minták különböző molekuláris vizsgálataira is sort keríthetünk.