"Olyan ez a térség, mint Pandora szelencéje. Kinyílik, és néhány probléma kirepül belőle, mind megoldatlan és lezáratlan marad. A problémák önálló körpályákon keringenek, és 'egymás szavába vágnak'... Együtt élünk ebben a térségben, ugyanazoknak az égető gondoknak a lángnyelvei nyaldosnak, megpróbálunk kijutni közülük, vagy a sebeinket nyalogatjuk ki-ki a maga vackán... Egyedül vagyunk, ha együtt vagyunk is, együtt vagyunk, ha egyedül vagyunk is. Egymás mellett állunk, két egymással szembefordított tükör... Hasonlóak vagyunk a különbözőségünkben, és különbözők a hasonlóságunkban, ezért értjük meg annyira azt is, amiben nem értjük meg egymást... Erről szólnak az írásaim."