A popperi módszertan megjelenése a politikában
dc.contributor.author | Petrov, Boglárka | |
dc.date.accessioned | 2024-07-30T12:53:20Z | |
dc.date.available | 2024-07-30T12:53:20Z | |
dc.date.issued | 2012-09-30 | |
dc.description.abstract | Karl R. Popper tudományfilozófiájának alapjai részben egészen David Hume indukciós kritikájáig nyúlnak vissza. Ebből nő ki tudományos módszertana és társadalomkritikája, amelyben nagy része van a Hayek-féle szocializmus-kritikának is. Ahhoz, hogy a popperi módszertant a lehető legteljesebben megérthessük, először ezeket kell áttekinteni. David Hume Értekezés az emberi természetről című művében fejtette ki, mit gondol az emberi tapasztalatról és az ok-okozati következtetésről. Hume (2006) szerint az ok-okozati következtetések logikusak, mivel sokszorosan megismétlődött eseményeken, tapasztalatokon alapulnak, de ez nem jogosít fel arra, hogy ismeretlen, meg nem tapasztalt dolgokra is kiterjesszük ezen okfejtéseinket. Az ő példájával élve, az, hogy a tűz és a meleg fogalmai általában együtt lépnek fel, csak azt bizonyítja, hogy adott körülmények között a tűz meleg, de nincs okunk feltételezni, hogy a körülmények megváltozása esetén ugyanez a reláció fennállna. Ezen állítását megerősítendő, elméletét az érzelmekre és azok viselkedésére is kiterjesztette, amely így szerinte igazolja azok bonyolultságát és kiszámíthatatlanságát, míg ebből következően az ok-okozati feltételezés olyan érzelmekhez vezethet, mint például az előítélet. (Hume 2006: 399-402) Popper valami egészen hasonlóra jutott, de ellentétben Hume-mal, következtetéseit saját környezetére, nem pedig az elvont érzelmekre terjesztette ki, majd továbblépett a filozófián azzal, hogy bár egy elméleti módszertannal rukkolt elő, azt mégis sikeresen tudta hasznosítani saját munkáiban. A popperi módszertan alapja a tudományos bizonytalanság, az a meggyőződés, amely szerint sosem lehetünk biztosak az igazunkban. Popper korának tudományfelfogása ezzel élesen szemben állt, a jusztifikációs tudományfilozófia egyértelműen a bizonyíték, a demonstráció és a tapasztalat körül forgott, ez határozott meg minden tudományos elméletet. Ahogy azt korábban Hume is kimutatta a filozófiában, a demonstráció aligha igazol többet annál, mint a fogalmak pillanatnyi, együttes megjelenését. Popper ezen a vonalon továbbhaladva kritizálta korának tudományfilozófiáját. | hu |
dc.format | application/pdf | |
dc.identifier.citation | Metszetek, Évf. 1 szám 2-3 (2012) , 102-107 | |
dc.identifier.eissn | 2063-6415 | |
dc.identifier.issue | 2-3 | |
dc.identifier.jatitle | Metszetek | |
dc.identifier.jtitle | Metszetek | |
dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/378039 | |
dc.identifier.volume | 1 | |
dc.language | hu | |
dc.relation | https://ojs.lib.unideb.hu/metszetek/article/view/11715 | |
dc.rights.access | Open Access | |
dc.rights.owner | Metszetek | |
dc.title | A popperi módszertan megjelenése a politikában | hu |
dc.type | folyóiratcikk | hu |
dc.type | article | en |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 1 (Összesen 1)