This paper compares the perspectives of six professions -social workers, lawyers, nurses, physicians, psychologists, and public health professionals- on ways to improve the health and social conditions of a prototypical low-income urban community. It examines how the cohort defined and deliberated on the process of involving “the community” in addressing issues facing a hypothetical neighborhood, even when the question was not part of the research guidelines. A framework for constituency participation emerged from the data and was further developed to include 5 components: “who, why, when, ways and what level.” The type, level, and meaning of community was complex and multi-faceted, raising critical questions about professional-community relationships and the role of community development practitioners. Ultimately, community participation was identified as both difficult and transformative at the same time. Attention by community practitioners to the “five Ws framework for constituency participation” may maximize positive outcomes for collaboration between professionals and community.

Ez a tanulmány hat szakma – szociális munkások, jogászok, ápolók, orvosok, pszichológusok és népegészségügyi szakemberek – szempontjait hasonlítja össze egy prototipikus alacsony jövedelmű városi közösség egészségügyi és szociális körülményeinek javítása kapcsán. Azt vizsgálja, hogy miképpen határozza meg és kíséri figyelemmel a kutató csoport azt a folyamatot, amely a „közösség” részvételével keres megoldásokat az ebben a hipotetikus környezetben felmerülő problémákra, még úgy is, hogy e kérdés előzetesen nem szerepelt a kutatási tervekben. Az adatokból kirajzolódott a kutatók által kifejlesztett 5 komponensű – ki, miért, mikor, milyen módon és milyen szinten (angolul who, why, when, ways and what level) ” –a W elnevezésű, úgynevezett “egyéni részvételi keret”. A közösség típusa, szintje és jelentésének összetettsége és sokrétűsége miatt kritikus kérdések felvetésére került sor a szakmák - közösség kapcsolatairól és a közösségfejlesztő szakemberek szerepéről. Végül is a közösségi részvételt bonyolult és transzformatív jellemzőkkel határozták meg. A közösségi szakembereknek az egyéni részvétel öt W-keretére irányuló figyelme a szakemberek és a közösség közötti pozitív együttműködés maximalizálását eredményezheti.