The EU Energy Efficiency Directive (EED) from an Environmental Law Perspective
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár
Absztrakt
Leírás
This paper will focus on the 2012/27/EU Energy Efficiency Directive (EED). Since the EED is a rather new legal act, its assessment from an environmental law perspective has been neglected in academic literature. Therefore, the next question automatically arises: does the new directive take steps to improve the EU regulations concerning energy efficiency? The EED undoubtedly took a step forward by providing legally binding frameworks for the reduction of energy consumption (instead of the previous political and non-binding energy efficiency goals) and has done this in an absolute way, which is the most important requirement from an ecological point of view. Beyond the special targets of the EED, there are several specific requirements that may play a significant role in the realisation of the EED’s targets. Among these, for instance the following is highlighted in this paper: establishing energy efficiency obligation schemes or adopting alternative policy measures; the 3% commitment of renovation regarding central government buildings; the obligation of energy audits regarding enterprises that are not small or medium-sized, etc. This paper concludes that, despite a few provisions of the directive meeting the ecological requirements, in reality, the regulation misses theoretical ground.
Az energiafelhasználás csökkentésének kérdése nem új keletű az Európai Unióban, hiszen már az 1980-as, de leginkább az 1990-es évektől kezdve terítéken van. Ennek ellenére Európa a mai napig elpazarolja a rendelkezésére álló energia 20%-át. Ebből a tényből kiindulva, valamint arra is tekintettel, hogy az energiahatékonyság javítása egyrészt környezetvédelmi érdek, másrészt az ellátásbiztonságot és a versenyképességet is szolgálja (csökkenti az üvegházgáz-kibocsátást, javítja a kínálatot az energiatermékek és -szolgáltatások piacán, csökkenti az importfüggőséget, serkenti a műszaki fejlesztéseket és a beruházásokat, munkahelyeket teremt stb.), az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra 20%-kal csökkenjen az EU elsődleges energiafogyasztása a 2020-ra prognosztizált szinthez viszonyítva.
Az energiafelhasználás csökkentésének kérdése nem új keletű az Európai Unióban, hiszen már az 1980-as, de leginkább az 1990-es évektől kezdve terítéken van. Ennek ellenére Európa a mai napig elpazarolja a rendelkezésére álló energia 20%-át. Ebből a tényből kiindulva, valamint arra is tekintettel, hogy az energiahatékonyság javítása egyrészt környezetvédelmi érdek, másrészt az ellátásbiztonságot és a versenyképességet is szolgálja (csökkenti az üvegházgáz-kibocsátást, javítja a kínálatot az energiatermékek és -szolgáltatások piacán, csökkenti az importfüggőséget, serkenti a műszaki fejlesztéseket és a beruházásokat, munkahelyeket teremt stb.), az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra 20%-kal csökkenjen az EU elsődleges energiafogyasztása a 2020-ra prognosztizált szinthez viszonyítva.
Kulcsszavak
energiahatékonyság, indikatív tagállami célkitűzések, kötelezettségi rendszerek, kapcsolt energiatermelés, energetikai auditok, épületfelújítás, Energy Efficiency Directive (EED), energy efficiency, energy audit, building restoration, indicative national objective, obligation schemes