Michael von Albrecht A római irodalom története című kétkötetes munkája a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 6. század elejéig fogja át a latin nyelvű irodalomtörténetet. Az első kötet az aranykori irodalommal zárul. A római irodalom egyik alapvető vonása megújulásra való képessége: ez teszi az európai irodalmak szülőanyjává. Mivel ez elöszőr az antikvitás latin nyelvű keresztény irodalom kapcsán látható, Albrecht szervesen építi be munkájába a patrisztikus korszakot. S mivel egy-egy mű jelentőségét nem csupán saját korának ítélete, hanem utóéletének elevensége is jelzi, az egyes szerzőkről szóló fejezetekhez a nagy európai irodalmakra is kitekint, egészen a jelenkorig követve a hatástörténeteket.