Elhagyva, sem jog nélkül: A kórházban hagyott gyermekek jogvédelme

Abstract

A szakdolgozat központi témája a kórházban hagyott újszülöttek sorsrendezésének komplex eljárásrendje, különös tekintettel a jogszabályi háttér és a gyakorlati megvalósítás közötti feszültségvonalakra. A kutatás aktualitását a hazai gyermekvédelmi szakellátásban tapasztalható strukturális nehézségek, valamint az egészségügyi intézményekben „ragadó” csecsemők növekvő száma adja. A kutatás során módszertan – a védőnői, a kórházi szociális munkási és a gyámügyi szakértői mélyinterjúk – lehetőséget biztosított arra, hogy a problémakört több szakmai nézőpontból, megközelítésből vizsgáljam. Az interjúk rávilágítottak arra is, hogy a tartós kórházi tartózkodás súlyos hospitalizációs kockázatot hordoz, amely a korai kötődés megszakadásán keresztül maradandó fejlődés és lélektani károkat okozhat az újszülötteknek. A dolgozat alapvető hipotézise, mely szerint a magyar jogszabályi környezet alapvetően biztosítja a gyermekek jogainak védelmét, de ez a gyakorlatban rendszerszintű akadályok miatt nem mindig teljesül, a kutatás során maradéktalanul beigazolódott. A dolgozat konklúziója szerint a gyermekvédelmi rendszer hatékonysága nem csupán a jogalkotói szándékon, hanem a szakellátási kapacitások bővítésén és a jelzőrendszeri tagok közötti hatékonyabb információáramláson múlik.