Az egyik esetben azt vizsgáltam, hogy egy ventilátor faltól mért távolságának növelésével a szekción belüli légsebesség milyen irányba változik. Másik esetben azt vizsgáltam, hogy középre szimmetrikusan elhelyezett 2db ventilátor egymástól mért távolságának növelésével a légsebesség miként változik a szekción belül. Ha a gyártói ajánlások igaznak bizonyulnak, akkor ezeknek a vizsgálatoknak azt kell eredményeznie, hogy legkisebb távolságban alacsony a légsebesség, majd a távolság növelésével a mért légsebesség is növekszik, majd egy kritikus távolságot elérve a légsebességnek csökkenő tendenciát kell mutatnia, vagy tartania kell egy bizonyos határértékhez. Ez azért feltételezhető, mert a gyártó előírja, hogy mi az a minimális távolság, amit tartani kell ahhoz, hogy a ventilátorok teljesítménye ne mérséklődjön. A szimulációs vizsgálatok során 6db különböző teljesítményű ventilátorral végeztem el a vizsgálatokat 20 különböző távolságban (faltól mérve és egymáshoz viszonyítva is) 3 különböző méretű gépben, így összesen 720db vizsgálat támasztja alá azt a következtetésemet, miszerint a gyártói ajánlás végső soron elhanyagolható. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a légkezelőgépben elhelyezett ventilátort a falhoz a lehető legközelebb kell elhelyezni, illetve több ventilátor esetén azokat szintén közel kell elhelyezni egymáshoz akkor, ha ezzel az adott kialakításban a gyártási költségek csökkennek.