A dolgozatom első célkitűzése bemutatni, hogy milyen fontossággal és jelentőséggel bírnak ezek a szervezetek, a második célkitűzésem, pedig az, hogy szemléltessem, miként valósítja meg egy működő TÉSZ a tagokkal való elszámolási kötelezettségeket. Az elszámolást két növény esetében vizsgálom. Az egyik növény a zöldborsó a másik növény a paradicsom. A zöldborsó tekintetében a sajátosságot az jelenti, hogy a TÉSZ a termelőkkel szemben átlagáras elszámolást alkalmaz, amelyet nem súlyoznak a termelők által beszállított termény minőségével. A paradicsom esetében a fő sajátosságot a TÉSZ-en keresztül folyósított feldogozóipari alapanyag támogatás jelenti. A dolgozatban azt vizsgálom, hogy miként történik meg a termelés megszervezése, a betakarítás, és a feldolgozókhoz történő termény leszállítás, és milyen elszámolási feladatoknak kell eleget tennie a TÉSZ-nek a termelőkkel és a feldolgozókkal szemben, különös tekintettel az általam vizsgált növények esetében előforduló sajátosságokra. Megvizsgálom az elszámolási rendszer hatékonyságát és az elszámolással kapcsolatos törvényi előírásokat és a TÉSZ-ekre vonatkozó kötelezettségeket.

Végezetül, pedig számítással támasztom alá a Termelő és Értékesítő Szervezetek szükségességét a zöldség-gyümölcs ágazatban. És választ keresek arra a kérdésre, hogy hogyan éri meg jobban termelnie egy termelőnek, TÉSZ tagként vagy önálló termelőként.