Szakdolgozatom témája a Debreceni Református Gimnázium önálló életének első évtizede (1850 és 1861 között), az új rendszer kialakításának évei, a viták és ellentmondások kora. Legfőbb célkitűzésem az volt, hogy sorba szedjem azokat a változtatásokat, elemeket és tendenciákat, amelyek ebben az átmeneti időszakban irányították, befolyásolták a gimnázium életét. Az első részben az oktatás funkcióját elméleti és történeti megközelítésben vizsgálom. Bemutatom a protestáns iskolarendszernek a magyar oktatásban és művelődésben betöltött szerepét. A második részben - történeti források és összefoglalások segítségével - a debreceni iskolatörténet egy kiemelkedően fontos korszakát ismertetem. Ebben az időszakban az állami törekvések, a kötelező érvényű rendeletek a gimnázium leválasztásával átalakították a kollégium teljes rendszerét, és meghatározták a középiskolai oktatás alapvető elvárásait. Kitekintést adok a gimnázium történetének 1861 utáni időszakáról is, amellyel arra hívom fel a figyelmet, hogy a partikuláris érdekek érvényesítés nem minden esetben viszi előre az oktatás ügyét.